Anatole France francia

Franciaországban ugyanis megfigyelték, hogy a zenekritikusok leggyakrabban süketek, és a műkritikusok vakok. Ez teszi lehetővé az esztétikai elmélkedésekhez oly szükséges elmélyedést.

Előszó

– Atyám, a Hoëdic-sziget lakói szakadatlanul vétkeznek. Minden elszálló pillanat eltávolítja őket Istentől. Nemsokára tűzzel-vassal támadnak a kápolnára, melyet tiszteletre méltó kezeddel emeltél a sziget partján. Az idő sürget. Nem gondolod, hogy kősajkád gyorsabban vinne feléjük, ha fölszerelnők, mint egy bárkát, ellátnók kormánnyal, árboccal és vitorlával, mert így hajthatná a szél. Karod még erős, és tud még csónakot kormányozni. Jó lenne éles hajóorrt is illeszteni apostoli sajkádra. Te sokkal bölcsebb vagy, mint hogy ilyenekre már ne gondoltál volna.
– Valóban, az idő sürget – felelte a szent ember –, de ha úgy cselekednék, mint te mondod, Sámson fiam, vajon nem lennék-e hasonló ama kicsinyhitű emberekhez, akik nem bíznak az Úrban? Nem vetném-e meg az Úr ajándékait, aki árbocozat és vitorla nélkül küldte el nekem e kősajkáját?
E kérdésre az Ördög, ki nagy teológus, egy másik kérdéssel válaszolt:
– Dicsérendő-e összetett kezekkel várni, atyám, hogy fölülről jöjjön segítség, és mindent attól kérni, aki mindenható, ahelyett, hogy emberi okossággal cselekednénk és segítenénk magunkon?
– Bizonyára nem – válaszolt az öreg Szent Maël –, és istenkísértés, ha nem akarunk emberi okossággal cselekedni.
– Hát ebben az esetben – ösztökélte az Ördög –, nem volna-e okos a sajkát fölszerelni?
– Okos lenne, ha másképpen sehogy sem érnénk célt.
– Ejnye, ejnye, hát oly nagyon gyors a te sajkád?
– Annyira, amennyire Istennek tetszik.
– Honnan tudod? Oly lassú, mint Budoc barát szamara. Olyan, mint egy vén facipő. Megtiltották-e, hogy gyorsabbá tedd?
– Fiam, világosság árad beszédedből, de szavaid túlságos élesek. Ne feledd, hogy ez csodavályú.
– Igen, atyám. Ha egy gránitvályú úgy úszik a vízen, mint a parafadugó – az csodavályú. Kétségtelenül. De mire akarsz ebből következtetni, atyám?
– Nagy az én aggodalmam. Vajon illik-e emberi és természetes módon tökéletesíteni ily csodaszerszámot?
– Ha a jobb lábadat elvesztenéd, és visszaadná Isten, csodaláb lenne ez a lábad, atyám?
– Kétségtelenül, fiam.
– És lábbelit húznál-e rá?
– Bizonyosan!
– Nos, ha úgy hiszed, hogy természetes cipőt húzhatsz egy csodalábra, akkor azt is elhiheted, hogy természetes árbocozatot szerelhetünk egy csodacsónakra. Világos! Jaj, ugyan miért vannak a legszentebb személyeknek is homályos és lankadt órái? Valaki lehet Bretagne apostolainak legkiválóbbja, örök dicséretre érdemes tetteket hajthat végre… De szelleme lassú, és a keze rest!… Isten veled, atyám! Utazz csak lassacskán, s amire végre a Hoëdic-sziget közelébe érsz, majd füstölögni látod a kezeddel emelt és megszentelt kápolna romjait. A pogányok föl fogják perzselni azzal a kis diakónussal egyetemben, akit te tettél oda, s akit megsütnek majd, mint egy hurkát.

Első könyv, A pingvinek eredete, 3. Szent Maël megkísértése