Mint a rómaiaknál. Azok is játszottak ilyenféle komédiát. De – és itt megállt – évente csak egyetlenegyszer. Nem tudom, melyik ünnepükön a patríciusok rabszolgáknak öltöztek, a rabszolgákat lefektették asztalaikhoz, és ők maguk hordták föl nekik a mézes bort meg a sült kappant. Azt mondták, az aranykor emlékére, mikor az emberek mind egyenlők voltak. De mikor volt ez? Mitológia. Már ők maguk sem emlékeztek rá. Hát még mi?

IX. fejezet